2010. november 21., vasárnap

17

Ahogy a hálózsákba bugyolált testek egymáshoz dörgölőznek, olyan hangjuk van, mint a szitáló esőnek vasárnap délután. Sziszegésük visszhangzik a fejemben, aztán elalszom és a testek is elhallgatnak.

1 megjegyzés:

Figyi írta...

Hű, régen nem néztem a mindenféle blogok fele, de ha ez a melankolikus kis pársoros olyan szülinapi izé, akkor utólag is boldoxülit!