És akkor a megígért poszt:
"folyik... esik szét a levegőben. lassan porlad fadarabok lepattogzott ajtófélfák maradványai robbannak, zuhannak lefelé a véget nem érő gyökértelen erdő felett. nem látni hová esnek mert köd áll a fák felett. azt sem ahonnan esik. csak esik. esik mintha eső lenne. lélekeső. emberi életekből desztillált eső. egy parányi rovarként szétkenődő álom. és egy kortalan felleg. egy égbolt ami az egészet megvédi a hülyeségektől.
"folyik... esik szét a levegőben. lassan porlad fadarabok lepattogzott ajtófélfák maradványai robbannak, zuhannak lefelé a véget nem érő gyökértelen erdő felett. nem látni hová esnek mert köd áll a fák felett. azt sem ahonnan esik. csak esik. esik mintha eső lenne. lélekeső. emberi életekből desztillált eső. egy parányi rovarként szétkenődő álom. és egy kortalan felleg. egy égbolt ami az egészet megvédi a hülyeségektől.
kitágulnak a vonalak. hangok lesznek belőlük. minden olyan összegyűlik most egy pontba ami eddig soha. nem különleges pillanat. nem megkomponált érzés.
és amikor már minden véglegesen önmagába fordult és elérte a végső szingularitás ismétlődésének lehetetlenségét, meghal a valóság. és utána az idő is elpusztul."
Az eredeti megtekinthető:
Akármi is légyen a célja a nemrégiben megjelent ismeretlenemnek, ez a képe pompásra sikeredett. Ez úton is szeretnék gratulálni neki.
Nem gondolom, hogy mindenki ilyet írna, de biztos vagyok benne, hogy jól is elsülhetne, ha leírnátok az impresszióitokat a bejegyzéssekkel kapcsolatban. Ilyen módon az írás új értelmet és jelentést kaphatna. Kiteljesedhetne és kilépne az általam kreált határokon kívülre. Sok sikert!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése